Bonyodalom....kibontakozás...tetőpont...megoldás(???)

Neville aznap este nem tudott elaludni. Furcsa érzések keringtek benne. McGalagony amennyire idős volt hozzá annyira jól eltöltötték az időt együtt. Végül hasonló gondolatokban úszkálva álomba merült.

Másnap reggel kimerülten ébredt de hangulatán ez nem látszott meg. Még boldogabb lett mikor órarendjére pillantott. Dupla átváltoztatástannal kezdtek aznap ami két órát jelent összezárva McGalagony professzorral. Vidáman ment le reggelizni és miután bekapkodott pár falatot rohant is az órájára.Az ajtón lévő feliratot ( ne lépjen be) ügyet se vetve kicsapta az ajtót és bement a terembe. Abban a pillanatban nyert értelmet a falon lévő táblácska. Ahogy Neville belépett meglátta az asztalon ülő tanárnőt aki a fiú legnagyobb megrökönyödésére nem volt egyedül. Hosszú csókban forrt össze Piton professzorral akinek zsíros tincsei McGalagony arcát csapkodták. Ahogy az ajtó becsapódott a párocska meglepődötten nézett Nevillre. Egyik arc meglepődöttebb volt mint a másik.

-Ez mit keres itt?- kérdezte Piton fejével Neville felé bökve.

-Öhm velem lenne órája….bizonyára megint figyelmetlen volt és nem vette észre a táblát az ajtón.

-Én mondtam szívem hogy be kellett volna zárnunk.Mit bámulsz Longbottom?- Piton utóbbi szavait már Neville-hez intézte.

-Öhm…semmit uram.

-Akkor légy szíves várj kint az órád kezdetére nekünk a professzor asszonnyal még meg kell beszélnünk néhány dolgot.

-Igenis uram-mondta a fiú és elindult kifelé de közben még szomorúan motyogott magában-hogy tehette ezt McGalagony? Azt hittem tényleg szeret…

-Mit motyogsz ott Longbottom??? Mond csak a szemembe…-kiabálta Piton de McGalagony lecsitította.

-Drágám tényleg még beszélnünk kéne-mondta lassan McGalagony miután Neville kiment.

Szépen elmondta az egész kis kalandját a fiúval. A sztori végére Piton forrt a dühtől. Érthetetlen dolgokat kezdett kiabálni majd az átváltoztatásterem ajtaja kicsapódott. Már az egész csoport ott álldogált és vidáman csevegett kivéve Nevillet aki egy sarokban állt gondolataiba merülve. Piton sebesen odalépett a fiú elé és fojtogatni kezdte. Mikor a Griffendélesnek már lilult a feje Mcgalagony is kilépett a teremből. A párosoz lépett és megpróbálta lefejteni Piton kezét a fiú nyakáról sikertelenül. Közben Neville halkan nyöszörgött. Piton mennydörgő hangon megszólalt:

-Hogy csalhattál meg egy ilyen kis szúnyogcsődörrel???? Hogy tehetted?

A diákseregen morajlás futott végig. Miindenki mosolygott és a történteket tárgyalta. Végül a vitát a professzorasszony zárta le:

-A mai átváltoztatástan óra elmarad- mondta vékony hangon-,mindenki menjen a hálókörletébe.

A diákok visszatértek a toronyba. Mindenki Neville-t várta hogy elmesélje a szaftos részleteket. Mikor a fiú belépett a klubhelységbe mindenki tapssal fogadta és megeresztettek egy egy olyan beszólást is hogy „ledöntötted a vén McGalagonyt”  de Nevillet ezek a szavak már üresen érintették. Végül mondván hogy ez már úgyis a múlt elmondta pontról pontra a kapcsolatát a tanárnővel. A taps nem maradt el a végén bár sokan megmosolyogták a mesét. Végül Neville határozott hangon kijelentette:

-Ennyit arról a boszorkányról…

Ahogy ezt kimondta,az említett lépett be a klubhelységbe. Szomorúan nézett igazi szerelmére akiről lerítt hogy valóban végzett evvel a kapcsolattal…